2011. június 12., vasárnap

Nyers mignon

A cukrászdában kapható mignon nyers-egészséges megfelelője. Egy barátom egyszer félve harapott bele, majd úgy nyilatkozott, hogy ez az az ízvilág, amit mindig is keresett az édességekben. Nem túl édes, ugyanakkor „teli” íze van. Ami számomra azt jelenti, hogy teljes értékű, mert nem finomított, hanem természetes alapanyagokból készült. Nem kell frissen elkészíteni. Mélyhűtőben tárolható az alap, és a már kész mignon is. 


Kicsi darabokat kell készíteni, mert elég "tömény". Úgy a jó, ha egy darabka egy falat. Kicsit pepecselős, de megéri.

Hozzávalók:
30 dkg dió
15 dkg datolya
1 evőkanál kókuszolaj
1 evőkanál kókuszreszelék
1 evőkanál kakaópor

Citromos töltelék:
15 dkg kesudió
½ avokádó
3 evőkanál citromlé
½ citrom reszelt héja
2 evőkanál agavé szirup
víz
1 teáskanál psyllium husk

Csokimáz:
10 dkg kakaóvaj
1 evőkanál agavé szirup
5 dkg kakaópor

Így néz ki, már felvágva, csokimáz előtt

A tésztához a diót nem túl finomra megdaráljuk, a datolyából kevés vízzel krémes állagú masszát keverünk turmixgéppel. A többi hozzávalóval összedolgozzuk, és egy nem túl lágy masszát készítünk. Ha nem áll össze, akkor még egy kis olvasztott kókuszolajat, ha túl lágy lenne, akkor pedig még darált diót teszünk hozzá.
Elkészítjük a citromos tölteléket: a hozzávalókból (a psyllium husk kivételével) turmixgéppel sűrű szószt készítünk. Kiöntjük tálba, és hozzákeverjük a psyllium husk-ot. (Ez utóbbi felvesz valamennyi nedvességet, így még szilárdabb lesz a krémünk).
Egy szögletes tálcát (kb 20x20 cm-est) kibélelünk folpack-kal, és belenyomkodjuk a kakaós tészta felét. Erre rásimítjuk a tölteléket, és betesszük a fagyasztóba.

Elkészítjük a csokimázt: a kakaóvajat megolvasztjuk, hozzákeverjük az átszitált kakaóport és az édesítőszert (bármilyen természetes édesítőt használhatsz, mézet, xilitet, stb).

A tészta második felét rányomkodjuk a már megfagyott alap+töltelékre, és visszatesszük a fagyasztóba.
Ha a felső réteg is megkeményedett, akkor kivesszük, és kiborítjuk egy tálba, leszedjük a fóliát. Éles késsel egyforma hasábokra vágjuk. (nekem ez ment a legnehezebben. Vagy ferde lett az oldala, vagy nem lettek egyformák. De hát kinek van vonalzó beépítve a kezébe-szemébe? )

Szóval megpróbálunk egyforma darabkákat vágni, melyeket egyenként megmártunk a csokimázban, majd rácsra tesszük őket, és mehetnek vissza a mélyhűtőbe, vagy a hűtőszekrénybe fogyasztásig.

Felvágva... kívül a csokiréteg ropogós, belül viszont puha, kicsit édes, a töltelék pedig savanykás...

Ha túl sokat bíbelődünk a csokiba-mártogatással, előfordulhat, hogy a kis kockák felolvadnak, és elkezdik elveszíteni kocka alakjukat. Ebben az esetben egy kicsit vissza kell őket tenni a fagyasztóba, és ha újra megkeményednek, megint könnyű lesz velük dolgozni. 
Arra oda kell figyelni, hogy rácsra, vagy valamilyen tapadásmentes lapra tegyük a csokiba mártott kis kockákat, mert különben az alja odaragad!

Művészi fotó Orosz György alkotása: (http://www.oroszgyorgy.hu/ )

5 megjegyzés:

Horváth Anita írta...

Szia Gitta! Még nem is gratuláltam a könyvekhez és sikereidhez! Milyen messzire jutottál... Tehát most hivatalosan is: Gratulálok! :-) A mignon óriási, ha feltalálod a nyers kókuszgolyót/ kókusztekercset, én biztos neked ítélem meg idén a Raw food Nobel díjat! Persze az lenne jó, ha nem csak a formája hanem az íze is hasonlítana. Ehhez már valószínűleg varázslat kell, de rád bízom. Kérlek majd értesíts mágiád eredményéről.. :-) Köszönöm!

Gitta írta...

An, Köszönöm! Nagyon drága vagy, de ezt a mignon-t sem én találtam fel! Van már hasonló recept magyar oldalon is, külföldi oldalakon pedig még több. Nyers kókuszgolyó is van már, nem kell feltalálni, keksz helyett dióból. A kókusztekercsen gondolkozom, azzal az a baj, hogy nem emlékszem a hagyományosra, hogy miből van, hogy néz ki. Szerintem könnyen menne nyersből, és az íze is hasonlítana.
Még egyszer köszönöm!

Moha írta...

Itt a kedvencem:))) Na jó, az egyik, de ez valami csodaszép!!!!
Csak halkan súgom, hogy a te fotód sokkal-sokkal szebb, mint a profi fotós által készített kép! A tiéden a színekkel, a levelekkel és az áfonyával majd leugrik a süti a képről, valóban ÉLŐ, gyönyörű.
A másik szétvilágított, szemkiverős fehérségű, és olyan halott színe van rajta a csokinak, meg az áfonyának és a levélnek is. Ne add ki a kezedből a fotómasinát:))

Gitta írta...

Moha, köszönöm,
puszi!

Netty írta...

Nagyon szép és finom lett,a gyerekek imádják,köszönjük :)